Október
Hideg égszem
lyuggatja
a rozsdálló
leveleket
még utolsót
lobban
a láng,
eső előtt
tél elő
kicsi temető
asszonykönnyként
szitáló
kristálycseppek,
csípős szél
repítette
avartenger
hullámzik,
pirosra
csókolt
bogyók
csüngnek,
megfeketedett
dióburok
nyirkos
fűszőnyegen
pihen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése